Küldjél cikket,fotót híres gömöri emberekről!
Gömör kapuja
Putnokot Gömörország déli főkapujaként is emlegetik, de egy – egy előadáson már nemegyszer elhangzott, hogy Gömör fővárosának titulusával illették. Az újra városi rangra emelt település, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el a szépséges Sajó völgyében. Az északi határa a putnoki – dombság tagolt felszíni területére is kiterjed. Miskolctól, mintegy 40 km-re, Ózdtól 20 km távolságra terül el. Vonattal és egyéb közlekedési eszközzel jól megközelíthető.
A település adatait figyelembe véve már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtokként vált, a gömöri uradalom részévé, majd később székhelyévé is vált. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A Putnoky család sokat tett a település fejlődéséért, de Miklós halála után családban kialakult nézetkülönbségek miatt, maga a lakosság is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat, mely 1412-től 1427-ig tartott. A végvár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai miatt elromosodott, a fennmaradt vár-romból Serényi gróf kastélyt építtetett.
A 19. században a grófok birtokaként a város jelentősen fejlődött. Különböző kulturális intézményeket, kaszinókat alapítottak, építettek. Putnok 1881-ben elveszítette városi rangját. A trianont követően a kettészakított Gömör és Kishont vármegye Magyarországon maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont vármegye részévé vált.
A II. világháború utáni éveket követően Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok annak ellenére, hogy a két, MSZP közvetlen holdudvarába tartozó Kazincbarcika és Ózd közé ékelődve, egyike azon kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás utáni években is inkább fejlődni tudott. Napjainkban pedig a felújítások az intézmények fejlesztése, valamint az egészségügyi ellátása szemmel láthatóan pozitív irányba halad. A településfejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, és napjainkig jó a kulturális élet, a város folyamatosan fejlődik, szépül. Putnok hagyományt teremtett a Gömöri Expóval, melyet már ez évben a XII. alkalommal rendeznek meg. Gömöri Nyár rendezvénysorozat szintén kellemes időtöltést kínál az itt élő embereknek.
Nevezetességei:
Gömöri Múzeum a rendszerváltást megelőzően nyitotta meg kapuit 1987-ben. A Holló László Galéria., mely országos kiállításoknak is helyet ad 1994-ben nyílt mely a névadó Holló László (1887-1976) festőművész alkotásait, képző- és iparművészeti emlékeit állandó kiállításként mutatja be.
Nemcsak a bányászat, hanem a Bányász Művelődési Ház is a szocializmus áldozatává vált volna, ha a jelen városvezetése nem újítja fel, illetve nem állítja az vissza a kultúra szolgálatába. Napjainkban, egy jól funkcionáló intézményé vált, melyben helyet kapott a városi könyvtár, egy szépen felújított színházterem és itt is folyamatosan zajlanak különböző klubfoglalkozások.
Serényi László tér akár egy szoborpark uralja a belváros egy részét. A tér mögött a Serényi-kastély – az egykori végvár helyén található. Épült a 18. században. Mai eredeti klasszicista alakját 1834-ben nyerte el.
A temetőkertben található a Bányászemlékmű, valamint a Serényi kripta, mely neoklasszicista stílusban épült 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján. A köztemetőben áll, 1992-ben felújították. Műemléki védelem alatt áll
„A Putnokra hazalátogató emberek az ország egyik legszebb temetőkertjeként emlegetik.”
A településen áthalad az Országos Kéktúra is. Római katolikus templom. Alapjait 1829-ben rakták le a romokban lévő vár déli részén. Soós Miklós építész tervei alapján készült, barokk stílusban. Szentháromság tiszteletére szentelték fel 1836 október 8-án. Tornya 1854-ben épült Nepomuki Szent János szobra. 18 századi, késő barokk munka. A kastélypark és a templom kerítését képező kőfalban van. Műemléki védelem alatt áll.
Református templom. 1798 és 1804 között épült fel késő barokk stílusban. Orgonáját 1867-ben Bárány János építette. Napjainkban egyre több hívet tudhat magáénak.
A városfejlesztési, szépítési tervek megvalósításában a képviselő testület mellett a lakosság is aktívan részt vesz. Az itt élő emberek támogatására építve Putnok látványosan fejlődik, szépül.
( a cikket több, mint 10 éve írtam. Természetesen az idő elteltével történtek változások a város életében.”)
Tamás István
