A nemzetközi sajtó kommentárjai az 1953-as Anglia-Magyarország (3-6) labdarúgó-mérkőzés után:
The Times:
„Anglia a magyar csapattal játszott mérkőzésen elvesztette sok évtizedes hazai veretlenségét. Az angol válogatottat szilárd angol talajon idegen hódító, az olimpiai bajnokcsapat győzte le, amely most rendkívül értékes sikerrel tér vissza hazájába. Százezer néző látta az „istenek” alkonyát. A magyarok történelmet írtak azzal, hogy földön, levegőben és taktikában egyaránt megverték Angliát.”
Daily Mirror:
„Angliát, a régi mestert megverte a játékban és lövőkészségben egyaránt jobb, új, áramvonalas bajnok: Európa, sőt a világ legjobb csapata. Az utolsó 30 perc sporttragédia volt.”
Daily Mail:
„Az angol játékosokban csalódott közönség bámulattal adózott a magyarok lenyűgöző labdaművészetének. Húsz éve nem láttak olyan labdarúgást Angliában, mint amilyent a magyarok bemutattak, akik klasszisokkal múlták felül az angolokat.”
Neue Zürcher Zeitung:
„A magyarok az egész mérkőzés alatt a helyzet valódi urai voltak. Éppen úgy, mint ahogy felesleges dolog a tengerbe vizet hordani, felesleges ismét felsorolni a magyar futballsztárok jó tulajdonságait.”
Corriere dello Sport:
„Ami nem történt meg 90 évig, arra most elég volt 90 perc. A magyaroknak elegendő volt egy félóra, hogy a szó szoros értelmében megsemmisítsék a brit oroszlánt.”
Avanti:
„Ez a mérkőzés is bebizonyította, hogy a magyar labdarúgás az első egész Európában, és szétoszlatta az angolok otthoni veretlenségéről szóló legendát, amely 90 éven át tartotta magát. Kilencven év után ezek a magyar fiúk elmentek Londonba, felgyűrték az ingük ujját, és bebizonyították, hogy milyen helytelen illúziókban ringatták magukat azok, akik mindig az európai labdarúgás mestereinek gondolták magukat.”
L’Equipe:
„Úgy tűnt a mérkőzésen, mintha az angolok minden egyes gólnál tíz évet öregedtek volna. Szinte azt lehet mondani, hogy az angol csapat belesüllyedt a múltjába, ugyanakkor a magyarok a ragyogó sikerrel egyszerre csak a labdarúgás mesterei lettek.”
Le Figaro:
„A magyarok váratlan szerepcserére kényszerítették az angolokat: mint tanítványok, leckét adtak mesterüknek. A magyar játékosok tudása olyan nagyfokú, hogy minden nehéz technikai vagy taktikai húzásuk egészen természetesnek tűnt.”
Le Monde:
„A magyar csapat mindvégig hatalmas fölényben volt, győzelme egy pillanatig sem lehetett vitás.”
Parisien Liberé:
„A magyarok azon a pályán arattak hatalmas sikert, amelyen előttük a világ legjobbjai sorra kudarcot vallottak. Az angolok többé nem kérkedhetnek azzal, hogy odahaza legyőzhetetlenek.”
Wiener Kurier:
„A 6-3-as eredmény nem fejezi ki híven a magyar csapat nagy fölényét.”
Neue Wiener Tageszeitung:
„A magyar válogatott ezen a mérkőzésen a labdarúgás magasiskoláját mutatta be angol földön, a labdarúgás őshazájában.”
Junge Welt:
„A labdarúgás tanítómesteréből szerdán délután tanuló lett.”
Der Abend:
„Magyar csárdás Londonban. A magyarok mostani sikere nem a véletlen műve, hanem a sport területén is folyó tervszerű építőmunka eredménye.”
Rudé Právo:
„A magyar labdarúgás felhasználta a régi hagyományokat, és arra építette korszerű labdarúgóstílusát, amely tudományos elveken és új nevelési rendszeren alapszik. A csehszlovák labdarúgásnak fel kell használnia a magyarok tapasztalatait.”
