Vers mára: Tamás István
Tamás István Gömör Szívemben hordozom a gömöri réteket futok velük csendben völgyeken, bérceken. Meghajlok a fákkal a patakok medrével aranyvizű források parti fövenyével. Vidám madarakkal nótázok a szélben hűs Sajó vizében fürdök a napfényben. A görbe hátú tájon ha megpihen szemem halastótükrében önmagam keresem. Keresem a fákban vizekben, réteken sziklafalba vésem egykor én itt éltem…