(MTI) – A választópolgárok egy, két, három, négy vagy öt szavazólapon adhatják le szavazataikat június 9-én, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti (EP-) képviselők választásán. A nemzetiségi választásra regisztrált szavazók pedig akár további három szavazólapot is kaphatnak.
Azok a választópolgárok, akik június 9-én külföldön tartózkodnak és kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, csak egy szavazólapot kapnak, hasonlóan azokhoz, akik nem a bejelentett tartózkodási helyükre jelentkeztek át. Mivel az önkormányzati választáson nem lehetséges a külképviseleti, illetve a nem a bejelentett tartózkodási helyen történő szavazás, ezek a választópolgárok csak egy, EP-választási szavazólapot kapnak.
Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élő, magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok, akik nem kérték felvételüket az európai parlamenti választás névjegyzékébe, valamint a menekültként elismertek, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorúak. Ők nem szavazhatnak az EP-választáson, de voksolhatnak a polgármester személyére és a megyei jogú város közgyűlésének tagjaira, akik egyéni választókerületi jelöltek.
Három szavazólapot a megyei jogú városban élő nagykorú magyar állampolgárok kapnak majd kézhez. Magyarországon 25 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett hét város, Baja, Dunaújváros, Esztergom, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye, egyben az ország fővárosa, nem tartozik a megyei jogú városok közé.) A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a városi közgyűlés tagjaira szavazhatnak, a harmadikon pedig az EP-listára.
Négy szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a vármegyei listára, továbbá az EP-listára.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.
A tízezernél több lakosú településeken – függetlenül attól, hogy a település megyei jogú város-e vagy sem – vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztják szét a jelölőszervezetek között.
A legtöbb szavazólapot a fővárosban élők kapják majd: a kerületi polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére és a fővárosi listákra is szavazhatnak, ez utóbbin leadott szavazatokkal a Fővárosi Közgyűlés tagjait választják meg. Emellett szavazhatnak az EP-listákra is.
A nemzetiségi választásra névjegyzékbe vett választók június 9-én megválasztják a települési, vármegyei és fővárosi, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatokat is. A települési nemzetiségi választásokat csak ott tartják meg, ahol van elegendő számú jelölt. Továbbá nem minden nemzetiségnek van területi szintű választása, de mind a 13 nemzetiség választhat országos önkormányzatot. Ez tehát azt jelenti, hogy ahol megtartják a települési, területi és országos nemzetiségi választást is, ott további három szavazólapot kap a választópolgár: vagyis például Budapesten a német és roma nemzetiségi választók – mivel megrendezik nemzetiségük települési, területi és országos választását is – nyolc szavazólapot kapnak június 9-én.
