Fotó:Tamás István
Magyarország legfontosabb nemzeti jelképe, a magyar zászló, ami többféle címerrel is használatban volt a történelem során. A lyukas magyar zászló a magyarok számára a szabadság szimbólumává és jelképévé vált.
Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalom és szabadságharc idején már az első percekben kiderült, hogy a szovjet és kommunista jelképek kora lejárt. A nép szakítani kívánt a zsarnoksággal.
Az emberek minden létező lehetőséget megragadtak arra, hogy ezt kinyilvánítsák. Ezért verték le a vörös csillagokat, tépték szét és égették el a vörös zászlókat, és a szélsőbaloldali vezetők, Marx Engels, Sztálin, Lenin és Rákosi képeit.
1949 és ’56 között a Rákosi címer volt látható a magyar zászló közepén. Valójában nem is címer volt, mert nem volt rajta pajzs.
1949. augusztus 20-ától volt hivatalos. 1957. május 23-án helyezték hatályon kívül. Ezzel egyidőben, egészen a rendszerváltásig, a szovjet és kommunista jelképekből táplálkozó Kádár címerrel váltották fel.
A lyukas zászló, mint a szabadság jelképe
1956 október 23-án békés tüntetéssel indult forradalom résztvevői az összes gyűlölt szovjet és kommunista jelképet eltávolították. Először a Bem téren vágták ki a magyar zászló közepéről a szovjet tagköztársaságok címereinek mintájára készült Rákosi címert.
A lyukas magyar zászló ezután végérvényesen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc jelképévé vált.
A forradalmárok a lyukas zászlókkal vonultak át a Margit hídon az Országház elé, ahol követelni kezdték a Kossuth címer állami címerként való használatát. „Kossuth címert akarunk!” – kiáltották.
A sajtóban már egy nappal korábban, 1956. október 22-én megjelent ez a követelés.
A forradalom és szabadságharc innentől kezdve alkalmazta a Kossuth-címert az élet minden területén. Az emberek a kabátjuk alatt, a mellkasukra tűzve viselték. A Kossuth címer, a forradalmi címer, a Szabad Magyar Állam címere lett.
A forradalom leverése (1956. november 4.) után a kommunista vezetés és Kádár János hónapokon keresztül ígérte a Kossuth címer bevezetését.
1957 május 11-én a Magyar Közlöny fejlécén is ez a címer volt látható, majd azon a napon – alkotmánymódosítás keretében – egy új államcímert fogadtak el. Ez volt az úgynevezett Kádár címer.
A jelenleg hatályos címert 1990. július 3-án, a magyar nemzeti lobogót pedig 1990. június 19-én fogadta el az Országgyűlés.
