Terrorveszély Európában, A rend és béke megőrzése Magyarországon – címmel tartottak előadást az ÓMI Városi Művelődési Központban, Ózdon. A 7. évadát futó Ózdi Szabadegyetemi előadás októberi vitáján Földi László titkosszolgálati szakértő, Dr. Istvanovszki László szervezett bűnözés elleni szakértő és Szalontai László okleveles biztonságpolitikai szakértő vitatta meg Európa helyzetét.
A BBC 2017-ben megpróbálta megválaszolni azt a kérdést, hogy milyen mértékű terrorfenyegetéssel néz szembe Európa, akkor ők két megállapítást vázoltak fel:
Az utóbbi 16 évben történt a három legtöbb áldozatot követelő merénylet. 2004-ben Madridban, 2015-ben Nizza-ban és 2016-ban Párizsban. Ugyanakkor, a terrorfenyegetettség zuhant, jelenleg évente átlagosan 50 ember lesz terrorcselekmény áldozata Európában. Ez a szám volt már 150 is.
Földi László a helyszínen készített riportban erre elmondta, hogy fontos világosan látni azt, hogy mit nevezünk terrornak.
“Ha csak azt nevezzük terrornak, hogy gyilkol valaki, akkor nyilvánvalóan a statisztikában lehet így gondolkodni. Számomra a terror problémája nem ez, hanem az, hogy a mindennapokat ez a tulajdonképpen végig nem gondolt vagy nagyon is végiggondolt, ma még ugye ezt nem tudjuk, rossz politikai döntéseket feltételező és ellenző helyzet frusztrálja az embereket. Akkor, amikor egy olyan Németországra gondolok vissza, ahol rendkívül egészséges volt élni és semmi problémája nem volt senkinek, ma már az emberek meggondolják, hogy mikor mennek az utcára, a gyerekemet kiengedem-e vagy nem. Ez a terror egyik formája. Itt nem arra kell csak gondolni, hogy lőnek vagy robbantanak, a mindennapi életben jelenlévő veszélyérzékünk az mondjuk egy optimális szint felé nőtt e vagy sem.”
A vita során szó volt az ezt mozgató háttérhatalmi érdekekről és az azokat érintő üzleti érdekekről is, továbbá azokról az NGO-król (civilszervezetek), amelyek energiát nem kímélve dolgoztak azon, hogy Európa jelenlegi helyzete kialakuljon.
Dr. Istvanovszki László a civilszervezetekkel kapcsolatban egyetértett azzal, hogy előfordulhat az, hogy bűnszervezeti szinten történik az embercsempészet. Amennyiben ez bebizonyosodni látszik, a magyar törvénykezés lehetőséget nyújt arra, hogy ugyanúgy járjanak el ezekkel a bűnszervezetekkel, mint ahogy az Amerikai Egyesült Államokban tették azt a szesztilalom idején a maffiával. Ebben az esetben egy fordított bizonyítási teher áll fel a jogalkotó részéről.
Fotók Munkácsi Norbert
A három szakember szinte minden kérdést érintett a beszélgetés során. Egyedül a Frontex, így az Európai határ- és partvédelmi rendőrséget érintő jövőbeni feladatokról nem esett szó konkrétan csak érintőlegesen, de Szalontai László riportban elmondta, hogy véleménye szerint a magyar Határvédelem megfelelően működik és nincs szükségünk arra, hogy a Frontex vegye át az irányítást. Hozzátette, szerinte az lenne a legjobb, ha minden ország egyénileg állítaná fel a határvédelmét.
Filep Dávid
